Hónapok óta zajlanak Európa-szerte azok a tiltakozások, amelyeken béketárgyalásokat és az Ukrajnának szánt fegyverszállítások leállítását követelik.
Hónapok óta zajlanak Európa-szerte olyan a tiltakozások, amelyeken béketárgyalásokat és az Ukrajnának szánt fegyverszállítások leállítását követelik. Legutóbb éppen Prágában vonult utcára több tízezer tüntető, hogy követeljék az Ukrajnának nyújtott segítség korlátozását, Csehország kilépését a NATO-ból és a Petr Fiala vezette jobbközép kormány lemondását.
Ahogy portálunk is beszámolt róla húsvétkor pedig több németországi városban tartottak több ezer fős békemeneteket, amelyeken felszólították a kormányt, hogy sürgesse az ukrajnai háború befejezését. Berlinben a tüntetők többek között, mint: „együttműködésért és barátságért Oroszországgal”,
„békét – most!”, „diplomáciát, ne fegyvereket!”, „USA és NATO – el Ukrajnából”, „az értelmetlen szankciók helyett, olcsó energiát!”,
valamint „a tankok soha nem hoznak békét”.
De februárban Párizsban is tartottak nagyszabású tüntetést az Ukrajnának történő fegyverszállítások, valamint az ország NATO-tagsága ellen. Florian Philippot, a menetet szervező jobboldali Les Patriotes párt vezetője azt állította, Párizsban mintegy 10 ezer ember gyűlt össze, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan további 25 kisebb NATO-ellenes gyűlést tartottak más francia városokban.
Habár a fősodrú média alig számolt be róla, de a közösségi médiában megjelent posztok szerint Ukrajna egyik legnagyobb támogatójának minősülő Nagy-Britanniában is tartottak tüntetést a „a háború-párti koalíció” ellen. Brüsszelben is megjelentek a fegyverszállításokat elítélő hangok, a de-eszkalációra felszólító tüntetők a NATO-t is bírálták, egyes résztvevők az ukrajnai háborút „a NATO és Oroszország közötti háborúnak” nevezték.
Rómában tavaly novemberben tüntettek a mihamarabbi béke mellett, valamint béremeléseket sürgettek a háború és a szankciók által okozott egyre magasabb infláció miatt.
Azt, hogy a kontinensen folyamatosan csökken az Oroszország elleni szankciók támogatottsága, és egyre markánsabb a békepárti álláspont – alátámasztják a friss közvélemény kutatási adatok is. Portálunk is beszámolt arról, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását akaró osztrákok aránya megelőzte az embargó támogatókét.
Ukrajna támogatása egyre népszerűtlenebb Németországban is. Január vége felé egy Forsa közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a németek több mint 80 százaléka szerint fontosabb, hogy a háborút tárgyalásokkal fejezzék be, mint hogy Ukrajna nyerjen, és csak százalékuk nem értett egyet ezzel az állítással.
Mindeközben az olaszok többsége is ellenzi, hogy Ukrajnát fegyverekkel lássák el a nyugati országok. Az Euromedia által elvégzett kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy ellenzi az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. A válaszadók 68,5 százaléka ellenezte a NATO esetleges beavatkozását is. Ez a december közepén végzett hasonló felmérés eredményeihez képest növekedést jelent – írta a La Stampa című olasz lap.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Hollandia, Dánia és Spanyolország is kapva kapott az alkalmon
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
